Mit jelent a lakosság számára a városi erdő? Hogyan járul hozzá az emberek életminőségének javításához? Milyen kihívásokkal küzd, és milyen veszélyek fenyegetik nagyvárosaink erdőállományát? Mi történik, ha nem teszünk semmit a megóvásukért?
Madárcsicsergés, jó levegő, megnyugtató környezet – napjaink urbanizált világában élő emberének valódi feltöltődést, kikapcsolódást és egészséges aktivitást jelentenek a zöld oázisok a nagyvárosi dzsungelben. Hétvégenként, sőt, akár egy-egy fárasztó nap után sok ezren mennek a szabadba, nem véletlen, hogy 2023-ben mintegy 40-50 millióra volt becsülhető Magyarországon az erdei kirándulások száma.
A városi erdők, azaz a városokban és környékükön elhelyezkedő erdők jelentősége amellett, hogy a lakosok életminőségét javítják, hiszen a zöld területeken való séta, futás vagy pihenés csökkenti a stresszt és javítja a közérzetet, a város lokális klímavédelmének legfontosabb természetes eszközei. A leghatékonyabb biológiai széndioxid-megkötő infrastruktúrák, befolyásolják a természet vízháztartását, többek között mérséklik a káros szelek hatását, megkötik a port - javul a levegő minősége, csökken a hőmérséklete, fenntarthatóvá válik a víz körforgásának folyamata, ráadásul az erdők szűrik és tisztítják is a vizet.
Aggasztó folyamat látszik azonban kirajzolódni: a klímaváltozás az erdőkre, így a városi erdőkre is számos negatív hatást gyakorol. A városi erdőknek ráadásul rendszerint kisebb állománnyal, épített környezettel körülvéve kell megbirkózniuk a kedvezőtlen körülményekkel, az éghajlat változásaival, az emberi civilizáció okozta terhelésekkel: a XXI. századi erdőkezelés egyik legnagyobb kihívása az erdők felkészítése a klímaváltozásra és az emberi jelenléttel történő együttélésre. Megfelelő beavatkozás nélkül a következő generációk a mostani erdők töredékét élvezhetik majd, sőt, egyes prognózisok szerint teljes erdőállományok tűnhetnek el, pusztulhatnak ki.
E folyamat orvoslására, sőt, megállítására a modern erdőtudomány számos megoldáson dolgozik. Az egyik szakmai megoldási irány, hogy a városi erdőket fokozatosan, lépésről-lépésre alakítják át, az erdőállományt alkotó faegyedeket szinte egyenként cserélik le a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, szárazságtűrőbb fajokra. Emellett mind intenzívebben alkalmaznak digitális technológiai eszközöket: szenzorokkal, földi vagy légi érzékeléssel figyelik és követik nyomon az erdők egészségi állapotát, a szeszélyes időjárási körülmények közötti viselkedését. A városi erdők működésének pontos feltérképezése és nyomon követése, a speciálisan nagyvárosi környezetben őket érő, folyamatosan változó hatások monitorozása szolgálhat alapjául egy pontosan az egyes városi erdőkre, azok sajátos körülményeire és működésére optimalizált erdőkezelési tervnek, amely a klímaváltozásra történő hatékony felkészítésük megoldását jelenti.
Folytatjuk…
Források:
Megvan Magyarország legszebb erdeje
Az erdők és az éghajlatváltozás: a vízkészletek megőrzésével is segítenek az erdők a klímavédelemben
Városi erdőt alakítottak ki Pesterzsébeten