Mit jelent a városi logisztika a mindennapokban? Milyen hatása lehet a lakosság, a város és a szervezetek, vállalatok életére? Írásunk ezt a témát járja körbe annak gazdasági, közlekedési és fenntarthatósági megközelítéséből egyaránt.
A városi logisztika egy komplex, interdiszciplináris szakmai ágazat - alapvetően az áruk és javak városi területeken történő szállítását, illetve végfelhasználókhoz való eljuttatását jelenti - azonban nem csak a gazdasági forgalomból származó feladatok kezelésével, hanem a személyek, információk és szervezetek közötti kapcsolatok és hatások figyelembevételével teremt hozzáadott értéket a modern városi ökoszisztémákban.
A városi logisztika foglalkozik egyrészt a városi forgalommal, melynek része a közlekedés minősége, az időfelhasználás, útigény, csomópontok és azok kihasználtsági foka, valamint a közlekedésbiztonság, mely vizsgálja az esetlegesen felmerülő konfliktusokat és baleseteket. Fontos kérdés a környezet, annak minősége (az emissziók, a zaj), valamint az energiafelhasználás. A gazdaságossági szempontok tekintetében a költségek, beruházások, fenntartási költségek, megbízhatóság és rugalmasság egyaránt vizsgálandó, csakúgy, mint az érintetti kör (lakosság, szolgáltatók, önkormányzatok).
A szállítás és szállítmányozás területén felmerülő optimalizációs célok
Kiindulásként elmondhatjuk, hogy a világ lakosságának több mint fele a városokban él, így a városi logisztika a városi árufuvarozás fejlesztésének egyik fontos fejleményévé vált. A teherautók számának folyamatos növekedésével egyre nagyobbak a dugók, nő a környezet terhelés. A városi logisztika egyik fő fókusza a fenntarthatóság, úgy, hogy a városi környezet összetettsége a logisztikai szolgáltatásokat sokkal bonyolultabbá és nehezebben megszervezhetővé tette. A romlandó termékek városközpontba történő szállítása megköveteli, hogy a szállítás rövid időn belül történjen, a lakosság megfelelő kiszolgálása érdekében gyakori és megfelelő szállítási szolgáltatásokat kell biztosítani, ugyanakkor mindezt meghatározott napszakban, a lakosság zavarása nélkül. Ebből a szempontból szállítási optimalizációs célkitűzés lehet a szállítójárművek jobb kihasználása, szállítási teljesítmény növelése, a szállítás gyakoriságának növelése – ugyanakkora vagy kisebb járműszám mellett. A szervezett áruellátás és a szabályozott tehergépjármű-forgalom együttes megvalósítása jelenti az áruszállítás összehangolását, a környezeti terhelés csökkentését, a kisebb forgalom miatt csökkenő balesetveszélyt, a gyors áruutánpótlást, valamint a fenntarthatósági célkitűzések előmozdítását az intermodális logisztikai szolgáltatások elemeinek használatával.
Kihívások a városi ökoszisztémával kapcsolatban
Mindez persze számos kihívást is tartogat a városi ökoszisztéma működtetésében: léteznek forgalmi torlódások, kevés a rendelkezésre álló hely, valamint az ellátási lánc utolsó mérföldjének, azaz a végső rendeltetési pont elérésének problematikája is fennáll – jellemzően ez az ellátási lánc legrizikósabb és legköltségesebb eleme, de fontos megemlíteni a légszennyezést, a környezeti terhelést is.
Az e-kereskedelem bővülése jelentősen megnövelte a szállítási szolgáltatások iránti igényt – gondoljunk bele, ez a változás is súlyosbítja a forgalmi és közlekedési kihívásokat. Komoly feladat továbbá a megfelelő kommunikáció és együttműködés biztosítása a vállalkozások, a szállítási szolgáltatók, a helyi önkormányzatok, valamint a lakosok között.
Milyen megoldások léteznek ezen kihívások legyőzésére?
A fent említett kihívások közül az e-kereskedelem egyik megoldása az átvételi pontok kialakítása, de ez csak kisebb méretű csomagok esetén jöhet szóba. Az utolsó mérföldes szállítás egyik legnagyobb problémája a parkolóhelyek hiánya, melyre parkolásszervezési (digitális vagy egyéb forgalomszervezési) megoldásokat lehet alkalmazni. Az igények tekintetében egyre markánsabb elvárás az aznapi kiszállítás, folyamatos és naprakész információ biztosítása a szállítás állapotáról, a fenntarthatósági igények, valamint a már említett parkolásszervezési kérdések kezelése. Bebizonyosodott, hogy kizárólag olyan működési modellek lesznek versenyképesek, melyek nem elszigetelten, hanem a méretgazdaságossági szempontokat figyelembe véve élnek a kötegelés, a széles információcsere, valamint akár a közlekedési és infrastrukturális eszközök közös használatának lehetőségével.
Digitalizációs trendek a hatékonyság növeléséhez és a fenntarthatóbb működés eléréséhez
A digitalizációs trendek szintén választ kínálnak a citylogisztika területén felmerülő kihívásokra, melyek közül kiemelkedő irány a felhőalapú megoldások egyre nagyobb arányú elterjedése. A felhőalapú megoldások valós idejű adatokkal működnek és lehetővé teszik a hatékonyabb irányítást és tervezést. Az automatizáció és mesterséges intelligencia szintén optimalizálja a városi áruszállítást és raktározási folyamatokat, ilyenek például az útvonaltervezés, raktárkezelés és készletezés feladatai. Az IoT (Internet of Things) eszközök segítségével valós időben monitorozhatók a járművek, raktárak és áruk. Ezen felül a blokklánc (blockchain) segíthet a transzparencia növelésében, az adatok biztonságos tárolásában és az ügyletek nyomon követésében. Ha már adatokról esik szó, mindenképpen megemlítendő az adatelemzés, az adatok releváns információvá alakítása, mint hatékonyságnövelési eszköz.
Érdekes és innovatív irány az önvezető járművek, robotok és drónok a városi áruszállításban is egyre növekvő szerepe, mely számos egyéb kihívást, szabályozási elvárást vonz magával.
Környezetvédelmi trendek és irányok
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül napjaink kiemelkedő környezetvédelmi és fenntarthatósági irányait, melyek a működés minden területén relevánsak. A zöld logisztika és fenntarthatóság az alacsony kibocsátású járművek, elektromos járművek és alternatív üzemanyagok használatával járul hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez. Ilyen irány továbbá a csendes és emissziómentes szállítás, mely a zaj- és légszennyezés csökkentése érdekében alternatív és innovatív megoldások alkalmazását is jelenti, ide tartoznak például az elektromos teherautók, a kerékpáros szállítás és a gyalogos kiszállítás. A mikrologisztika és közösségi raktárak lehetővé teszik a hatékonyabb áruelosztást és a rövidebb szállítási távolságokat, ezáltal csökkentik a közlekedési terhelést és a negatív környezeti hatásokat.
Végül a visszaforgatás és újrahasznosítás során a citylogisztikai központokból visszaszállíthatók az üres egységrakomány-képző eszközök, valamint az üres és/vagy elhasznált csomagolóeszközök, hulladékok.
Összességében a megfelelően kialakított, átgondolt és napra kész városi logisztika a közlekedés és áruszállítás fenntarthatóbbá tételéhez járul hozzá, miközben minimalizálja a környezeti hatásokat és terhelést, élhetőbbé és egyszerűbbé válnak ezáltal a lakosság, a városüzemeltetés és a kapcsolódó szolgáltató vállalatok mindennapjai.
Források:
Sustainable and Efficient City Logistics
A city logisztika fejlesztések szerepe és hatása (greenbrother.hu)
Ezek a logisztika jövőjét meghatározó trendek 2023-ban
A környezetbarát szállítás jövője
Városi logisztika - a "vadnyugat" megelőzése
Miként lehet hatékonyabbá tenni a városi logisztikát?
A városi raktárak segítenek csökkenteni a szállítási időt