Avagy a DESI Index és ami mögötte van: hogyan járulhat hozzá egy állam ahhoz, hogy könnyebb, gyorsabb és egyszerűbb legyen egyes (köz)szolgáltatások igénybevétele, hogyan tud gondoskodni arról, hogy a felhasználók legszélesebb köre részesüljön a digitalizációs előnyökből?
A válasz összetettebb, mint gondolnánk.
Nézzük az alapokat: mit mér a DESI Index?
A komplex digitális ökoszisztémák életünk valamennyi dimenziójában jelen vannak, ez magában foglalja a benne zajló folyamatok és jelenségek mérhetőségének korlátozott minőségét. Az Európai Unió (EU) éppen ezzel a céllal alkotta meg a Digitális Gazdaság és Társadalom Indexet (Digital Economy and Society Index: DESI), mely a digitális érettség mértékét mutatja meg négy (korábban öt) mutatószámon keresztül, nem csak az uniós tagállamok egymáshoz való relációjában, hanem globális szinten magát az EU-t is elhelyezi a digitalizációs fejlettség térképén. DESI az adott területek digitális érettségi szintjének meghatározásán túl arra is alkalmas, hogy képet kapjunk arról, hogy a digitalizáció által érintett területeket érintő döntések és támogatások milyen hatást gyakorolnak a társadalmi-, gazdasági-, kormányzati működésre.
Az Európai Bizottság által publikált, az egyes uniós tagországok digitális felkészültségét mérő DESI 2022 jelentés szerint Magyarország a tavalyi helyezéséhez képest összesítésben egy helyet javítva a 22. helyet foglalja el az EU országok rangsorában. Örömteli, hogy az IKT-diplomások aránya, a vezetékes szélessávú szolgáltatások igénybevétele, a nagysebességű vezetékes szélessávú és 4G szolgáltatások elérhetősége terén hazánk rendre az uniós átlag felett teljesít.
A digitális közszolgáltatások tekintetében a fő mutatók vegyes képet mutatnak. Jelentős előrelépés történt az e-kormányzat keresleti oldalán: 2022-ben a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe ilyen szolgáltatást (2019-ben 64 százalék), ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest (EU-s átlag: 65 százalék). A polgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások minősége és teljessége azonban továbbra is viszonylag alacsony fokú, különösen a határokon átnyúló szolgáltatások terén, mely azonban nagy jelentőséggel bír a digitális évtized azon célkitűzésének elérése tekintetében, hogy 2030-ra valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatás teljes mértékben online elérhető legyen. A magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: mindössze 34 százalék (az EU-s átlag 55 százalék) a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya (ehhez már elég, ha egy vállalkozás pl. elektronikus számlázási megoldást használ).
A digitális szakpolitikák tekintetében a nemzeti digitalizációs stratégia biztosítja a 2021–2030-as időszakra szóló stratégiai szakpolitikai keretet. Egy olyan átfogó stratégiáról van szó, amely csoportosítja, egyértelműsíti és egyes esetekben kiegészíti a különböző más stratégiai dokumentumokban foglalt intézkedéseket. A stratégia a digitális évtized iránytűjének négy, a DESI keretében mért fő pillére köré szerveződik. Ezek a digitális infrastruktúra, digitális kompetencia, digitális gazdaság és digitális állam. Magyarország ambiciózus és kihívást jelentő célja, hogy az évtized közepére a digitális fejlődés tekintetében meghaladja az uniós átlagot, és 2030-ra a digitalizáció terén a 10 vezető uniós gazdaság egyike legyen.
Milyen konkrét eszközökkel és kezdeményezésekkel lehetséges a fentiek előmozdítása?
Vegyük alapul elsőként az alternatív vagy készpénzmentes fizetési lehetőségek széles körű kiterjesztését: az elektronikus fizetési módok elérhetőségének és használati arányának növekedése támogatja a gazdasági növekedést, valamint biztosítja a lakosság számára az egyes fizetési helyzetekben számukra leginkább megfelelő fizetési mód választását, alapot biztosít a digitális szolgáltatások optimális igénybevételéhez.
De nem elég csak a fizetési lehetőségek elérhetőségének kiterjesztése. Kutatások és a közszféra digitális átalakításával kapcsolatos globális tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti kormányoknak öt alapvető feladatotkell elvégezniük a digitális közszolgáltatások, ezáltal az össztársadalmi digitalizációs törekvések előmozdításának, megkönnyítésének érdekében:
Digitalizáció és (társadalmi) fenntarthatóság
A szolgáltatások gazdasági fenntarthatósági dimenziója széleskörű. Az átlátható üzleti modellek, a felhasználói és a szolgáltatói oldalon is megtakarítást eredményező megoldások lehetőséget adnak a win-win típusú ügyletek megteremtésére.
Jó gyakorlat: a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer
A digitális közszolgáltatásokat könnyebb elindítani és kezelni, ha a tipikus funkciók és összetevők - például egy online űrlapra való biztonságos bejelentkezés lehetősége, egyszerű azonosítás - "újrafelhasználható építőelemekként" minden érintett szervezet számára rendelkezésre állnak. A költségek és a kapcsolódó összetettség miatt az intézmények számára nem kivitelezhető és főként: nem hatékony, ha saját maguk építik ki a szükséges technológiai és irányítási infrastruktúrákat. A nemzeti kormányok ehelyett segíthetnek olyan közös informatikai platformok létrehozásában, amelyeket valamennyi érintett intézmény használhat.
Jó példa erre a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által működtetett Nemzeti Mobilfizetési Rendszer (továbbiakban: NMFR), mint központi platform. A platformon keresztül elérhető a közterületi parkolás megfizetése, a magyarországi autópályamatrica és használatarányos útdíj, valamint a helyi és helyközi közösségi közlekedésben jegyek és bérletek mobiltelefonon történő megvásárlása. Az NMFR platformon keresztül elért ügyfelek számossága (ez jelenleg hozzávetőlegesen 6,5 millió felhasználót jelent), a szolgáltatásba bevont partnerek (138 szolgáltató) és viszonteladók nagy száma, komplexitása révén az NMFR jelentős gazdaságfejlesztési, digitalizációs és ezen felül digitális edukációs hatással bír. A platformhoz csatlakozott szolgáltató partnerek számára jelentős hozzáadott értéket, valamint költségoptimalizálási lehetőséget jelent a készpénzkímélő mobilfizetési koncepció, a szolgáltatások révén biztosított transzparencia, a naprakész és átlátható elszámolások, riportok, elemzések, valamint a szolgáltatáshoz biztosított ügyfélszolgálat.
A fizetési lehetőségekhez visszakanyarodva kijelenthetjük, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által működtetett Közlekedési Mobiljegy szolgáltatás például rendkívül dinamikusan növekedve járul hozzá a készpénzforgalom elektronikus fizetési formára váltásához és ezen keresztül a gazdasági növekedéshez, a digitális gazdaságfejlesztéshez.
A platform általánosságban elősegíti a társadalmi, gazdasági, valamint környezeti fenntarthatóság jegyében az össztársadalmi digitalizációs folyamatokat, jelentős könnyebbségeket biztosít a magyar és külföldi igénybe vevők számára megkülönböztetés és belépési korlát nélkül a mindennapi élet számos területén, ösztönzi ügyfeleit a készpénzmentes, papírkímélő – ezáltal környezetbarát - megoldások adaptációjának irányába. Ez, valljuk meg, az egyik – ha nem az egyetlen – lehetséges irány egy valóban élhető, fenntartható jövő kialakításához!
Források: