A „fenntarthatóság” alatt sokan sokfélét érthetünk. De mi is a fenntarthatóság? Fenntartható az a működés, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”, ahogy ez az ENSZ 1987-es Brundtland-jelentésében is szerepelt.
Ez egy nagyon bonyolult rendszer, átlagemberként végig sem tudjuk sokszor gondolni, hány ponton bukhat meg egy termék vagy szolgáltatás fenntarthatósága. Aki fenntartható módon akar élni, az elfogadja az alapos kutatásokra és elemzésekre alapozott ökölszabályokat és azokat tartja szem előtt. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy életrendünk akkor fenntartható, ha anyagforgalma körkörös, azaz illeszkedik a természet rendjébe.
Mit is jelent ez egy vállalat, iroda életében?
A világ működéséhez képest tekintsünk egy kisebb „ökoszisztémát”: az irodát. Ennek fenntarthatóságára való törekvésnek már az épület tervezésének folyamatában el kell indulnia, majd a kivitelezésen át az üzemeltetésig szem előtt kell azt tartani. Az egyszerűség kedvéért most foglalkozzunk csak az üzemeltetéssel (mivel a tervezés és kivitelezés fenntarthatósága szakemberek komoly tudását igényli), irodai élettel, ami legtöbbünk életében jelentős szerepet játszik.
Alapvetően 3 fő szempont van, amit szem előtt kell tartani:
Vállalatok karbonlábnyoma
A karbonlábnyomról, mint fogalomról már mindenki hallott.
A szénlábnyom a tevékenységünk során keletkező üvegházhatást okozó gázok teljes mennyisége (beleértve a szén-dioxidot és a metánt is).
Érdekességként, egy ember átlagos éves szén-dioxid-kibocsátása az Egyesült Államokban például 16 tonna, ami az egyik legmagasabb érték a világon. Globálisan az átlagos szénlábnyom megközelíti a 4 tonnát. Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb esélyünk legyen a globális hőmérséklet 2°C-os emelkedésének elkerülésére, az évi átlagos globális szénlábnyomnak 2 tonna alá kellene csökkennie 2050-re.
Ez elég nagy ugrásnak tűnhet és valóban, az egyéni szénlábnyom 16 tonnáról 2 tonnára csökkentése nem is megy egyik napról a másikra! Azonban, ha apró változtatásokat eszközölünk mindennapi szokásainkon - például kevesebb húst eszünk, kevesebb átszállással utazunk, a szabadban szárítjuk a ruháinkat - akkor nagy változást érhetünk el.
Meglepő, és egyben ijesztő tény, hogy az épületek felelősek a világ energiafogyasztásának feléért, a globális üvegház gázok kibocsátásának közel 40%-áért. Mivel a napunk nagy részét a munkahelyünk épületében töltjük, egyáltalán nem mindegy, ott hogyan viselkedünk.
Vállalati karbonlábnyom (CCF – Corporate Carbon Footprint)
A karbonlábnyom-számításokra egyre növekvő igény mutatkozik az elmúlt években vállalati szinten is. Ennek segítségével a cég az előállított termékeit, vagy szolgáltatásait klíma-hatás alapján megvizsgálja, illetve méri saját környezeti teljesítményét, vagy akár benchmarkként, a versenytársakkal való összehasonlítás eszközeként. A karbonlábnyom kiszámítása viszonylag egyszerű és az eredmény könnyen érthető az üzleti élet, a kormányzati szereplők és a fogyasztók számára is.
A vállalati karbonlábnyom a vállalat ÜHG (üvegház gáz) emisszióját határozza meg. Attól függően, hogy csak a szervezet okozta közvetlen kibocsátást, illetve a szervezet működése okozta közvetett kibocsátást, vagy az egyéb közvetett kibocsátásokat is vizsgálni kívánja a cég, különböző átfogású vállalati karbonlábnyom számítások készíthetőek.
ÜHG ellentételezése
Egyre elterjedtebb az a törekvés a vállalatok részéről, hogy a vállalat, vagy egy termék előállítása során kibocsátott ÜHG-kat ellentételezzék, vagy hogy egy adott vállalat karbonsemlegesen működjön. Ez a karbonlábnyom azon részeinek ellentételezését jelenti, amelyet a saját működés optimalizálásával már nem lehet tovább csökkenteni. A semlegesítés során a cég működése vagy a termék előállítása során kibocsátott ÜHG-mennyiséget ún. carbon-kreditek vásárlásával ellentételezi (carbon offset). A kreditért fizetett összeg egy ÜHG-emisszió csökkentését eredményező technológia/projekt finanszírozására szolgál. Akár földrajzilag távoli projektek finanszírozása is hiteles alap arra, hogy a cég csökkentse a tevékenységének hozzájárulását a klímahatásokhoz, hiszen a klímaváltozás globális probléma.
A semlegesítés következtében a cég elmondhatja, hogy amennyivel hozzájárul az üvegházhatáshoz, ugyanannyi emisszió csökkentéshez is hozzájárul, azaz összességében a cég semlegessé válik az ÜHG emisszió tekintetében. A semlegesítés abban az esetben tud hiteles módon megjelenni a kommunikációban, ha az értékelhető karboncsökkentési elkötelezettséggel, stratégiával társul.
Szerencsére egyre több nagy cég is rájött már, hogy nem fókuszálhatnak csak a jelenre. Ilyen többek között a Disney, a General Motors, vagy a Delta Air Lines, aki elkötelezetten küzd az éghajlatváltozás ellen, és nem kisebb célokat tűzött ki, mint hogy 2050-re nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást érjen el. Középtávú célként pedig azt remélik, hogy 2030-ra áttérnek a fenntartható repülőgép-üzemanyagra.
Az interneten már számos helyen lehetőségünk van kiszámolni akár egyéni akár vállalati karbon lábnyomunkat. Ennek segítségével könnyen fel tudjuk mérni, hogy egy-egy irodának milyen irányba lenne célszerű fejlődnie. Vannak azonban olyan attitűdök, amiket általánosságban minden irodában hasznos lehet bevezetni a fenntarthatóság érdekében.
Teljesség igénye nélkül, összeszedtünk néhány egyszerű, de meglepően nagy pozitív hatással bíró változtatást, amit az irodákban be lehet vezetni:
Ez csak pár, jól alkalmazható ötlet, természetesen ezen felül is találhatunk más megoldásokat, de ha csak ennyit megtesz minden iroda, vállalat, már hatalmas lépést tettünk a karbonlábnyomunk csökkentéséért.
Egészséges munkahely
Ez szintén egy nagyon összetett fogalom. Ahányan vagyunk, annyi féle dolog lehet számunkra jó. A „Well-being iroda” mozgalom egyre több cégnél terjed el, ami munkavállalók jóllétét helyezi előtérbe. Ez természetesen hosszú távon nem csak a munkavállaló, hanem a cég érdeke is, hiszen egy egészséges és kiegyensúlyozott munkaerő terhelhetőbb, hatékonyabban dolgozik, kreatívabb és kevesebbet hibázik. Az ilyen cégeknél kisebb a fluktuáció is, aminek köszönhetően a cég meglepően sok időt, energiát és pénzt spórol.
Az egészséges munkahelyre nincs egy általános szabály: ami egy informatikai startup-nál jól működik, az egy könyvelőirodánál valószínűleg nem. Érdemes egy erre szakosodott szakemberrel felméretni, mik az irodánk gyengeségei, erősségei, lehetőségei, és a javaslatait betartva valóban egy egészségesebb munkahelyet lehet létrehozni. Addig is, amire odafigyelhetünk: az ergonomikus bútorzat, a megfelelő megvilágítás (lehetőleg minél több természetes fénnyel), a megfelelő hőmérséklet, levegőminőség, zöld növények telepítése az irodába, kötelező pihenőidők beiktatása, közösségi terek kialakítása és a megfelelő mennyiségű mozgás.
Hatékonyság és jövedelmezőség
A harmadik pont bár szorosan összefügg az előzővel, mégis külön is értelmezendő. Az, hogy mikor tekinthető egy cég hatékonynak szintén vállalatonként más és más lehet. Egyértelműen függ az alkalmazottak jóllététől (elégedett és egészséges alkalmazott szeret és tud dolgozni, szereti a munkahelyét, megbecsüli és tesz is érte), ahogy azt korábban említettük. Ezen felül kiemelten fontos az erőforrás hatékonyság is: az intelligens irodatechnológia lehetővé teszi az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását. Az IoT-nek (Internet of Things - Dolgok Internete) köszönhetően például az intelligens iroda lehetővé teszi a tevékenységek, funkciók, valamint az erőforrás-felhasználás nyomon követését. Emellett külső folyamokat is integrál, korábban elképzelhetetlen hozzáférést biztosítva olyan adatokhoz, amelyek segítik a fenntarthatósági célok megvalósításának nyomon követését.
A különböző irányítási rendszerek bevezetése sokat javíthat egy cég hatékonyságán. Ha pedig ezen felül fontos, hogy bizonyítsák napi működésük során a negatív környezeti hatások csökkentése iránti elkötelezettségüket, akkor akár az ISO 14001: Környezetközpontú Irányítási Rendszer működtetése is lehet cél. Ezzel visszatükrözhető az adott cég környezeti felelősségvállalása, kiemelkedhet a versenytársak közül, valamint meglévő és potenciális ügyfelei felé elkötelezettségéről tehet tanúbizonyságot.
Ma már szerencsére számos lehetőség van, hogy irodánk fenntartható(bb) legyen, csak rajtunk múlik, hogy mennyi időt, energiát, pénzt fektetünk be egy zöldebb, egészségesebb jövő érdekében. Elsőre ezek talán nagyobb döntéseknek tűnhetnek, de hosszú távon megtérül mind gazdaságilag, mind egészségileg és környezetvédelmi szempontból is.
Forrás:
WWF International kisfilm, Our Planet sorozat Our Business című része