Vízió, vagy már csináljuk?

Körkörös gazdaság

Az Európai Unió és a tagállamok egyik legjelentősebb kihívása a fenntarthatóság kérdéskörének megoldása. Napjainkban egyre gyakrabban hallunk arról, hogy a klímasemlegességet támogató, intelligens megoldásokat alkalmazó kísérleti projekteket indítanak el. Ugyanakkor a fenntarthatóság kérdésében fontos kiemelni a gazdasági és a társadalmi aspektusokat is, eredményeket csak komplex megközelítéssel érhetünk el.

A fenntarthatóságot támogató programok kapcsán országokra, régiókra, városokra, településekre vonatkozó terveket kell kidolgoznia, és ezekhez kapcsolódó megállapodásokat kell elindítani. A programoknak magukban kell foglalniuk egyebek mellett az energiára, az épületek szigetelésére, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedés területére kiterjedő, klímasemlegességre vonatkozó átfogó és beruházási terveket. A folyamatba be kell vonniuk a lakosságot, a kutatási szervezeteket, illetve a magánszektort is.

A hír kiváló, de ez még nem a körkörös gazdaságról szól, de nem is a körforgásos gazdálkodásról! Hiányoznak a fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódó társadalmi és gazdasági fenntarthatósági kérdések, ezek nélkül nem lehet jövőbe mutató tartós eredményeket elérni.

Vagy talán mégis?

A most induló klímasemlegességet támogató programok alapvetően az energiára, az épületek szigetelésére, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedés területére koncenterálnak, ezekre készülnek átfogó és beruházási tervek. Az irány már jó, de egy kicsit vegyes a megközelítés, alapjában a városüzemeltetés némely alrendszerét érinti, melyek érdemben felelősek a kibocsátásért. Furcsa módon a zöldterület és vízgazdálkodás nem szerepel benne. Azt sem mondják, hogy egy ilyen feladatra már a városok többsége felkészült, amikor EU-s forrásból finanszírozva elkészítette a SECAP-ját (Sustainable Energy and Climate Action Plan, azaz Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv). Látható, hogy a programokból még hiányoznak azok az elemek, amelyek a tartós eredményeket biztosíthatják. Elengedhetetlen, hogy a bevezetendő megoldások mögött legyen valamiféle gazdasági modell, ami biztosítja a megoldások közép- és hosszútávú fennmaradását. A sikerhez ugyan akkor szükséges még maga az ember, hiszen a programok által létrehozott megoldások sikere azon is múlik, hogy mennyire vagyunk nyitottak, befogadók ezekre a megoldásokra. Fontos szempont a felhasználó, akinek sok esetben szólnak ezek a megoldások, figyelni kell arra, hogy ezeket az újdonságokat használjuk is mivel hosszú távú fenntartható siker csak így érhető el.

Az emberek, felhasználók mindennapjait támogatni képes intelligencia követelménye viszont már lehet elvárás és segíthet a körkörös gazdálkodási rendszerére való átállásban, a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatósági pillérek sikeres megvalósításában. Az ilyen megközelítésben elindított programok során, az intelligens megoldásokra való áttérés a körforgásos gazdálkodás is, mivel tágabb értelemben a materiális körforgás valóban jelentős kibocsátás csökkenést érhet el. Ezt az eredményt viszont fedezeti szinten tetten is kell érni, azaz a társadalmi hasznosulás diszkont értékét forintra kell tudni váltani.

Itt akkor meg is van a körkörös gazdálkodási rendszerre való áttérés indokoltsága, hiszen az elvárt kibocsátás csökkenést nem elég detektálni, hanem annak valódi hasznosulásként is, azaz forrásként való lehetőségét meg kell teremteni, ez pedig a bekapcsolódó rendszerek közötti konszenzus alapú elszámolási kapcsolatának kialakításával érhető el.

Az intelligenciának itt meg kell jelennie, mint az értéklánc és következmény lánc egzakt leírása. Ez valójában az egymásra ható gazdasági cselekmények folyamatleírása. Diszpozíciók sokaságáról beszélünk, melyek mind-mind okos szerződések kitételein alapulnak.

Az eredmény a Körforgásos anyagfolyam, költség/ fedezetének irányított viszonya. Az, amit a város a közlekedésével, hulladékgazdálkodásával, energia mixével metabolizál. Ebben az egyik legfontosabb háttér egy energetikai Smart Grid (okos hálózat), mely a várost, mint egy Virtuális Erőművet képes a leghatékonyabban ellátni, egyensúlyban tartani, a decentralizált rendszer részeként.

A körforgást a digitalizáció eszközeivel az anyagáram szintjétől magasabb dimenzióban kezelve, már akár a meglévő alrendszerek összekapcsolásával is fenntarthatósági eredmény érhető el. Egy megfelelő ösztönző, motiváló megoldással a felhasználók viselkedését a fenntarthatóság irányába lehet terelni, ezzel akár kisebb beruházási léptékkel is eredmények érhetők el. Ehhez szükség van a potenciális felhasználókat megszólítani képes digitális megoldásokra, amivel akár az egyén szintjén is mérhetővé válik a következménylánc eredménye.

Most nézve a cím mondandóját, azt lehetne mondani, hogy a meglévő rendszerek ökoszisztémává történő összekapcsolásával már most is a kezünkben vannak azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik a körkörös gazdálkodási rendszer hatékony megvalósítását. Nézzük meg, mik is kellenek ezekhez!

FOLYTATJUK…….

chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram