- avagy mi is az „Anything as a Service”?

Mindent az ügyfélért, bármit az ügyfélért!

A XaaS (Anything as a Service) egy gyűjtőfogalom, mely olyan megoldásokat foglal magába, amiknél a termékeket (eszközöket, technológiákat, infrastruktúrát, hardvert, szoftvert stb.) meghatározott szolgáltatások formájában kínálják a felhasználóknak.  A XaaS esetében a hangsúly azon van, hogy a felhasználók minél hatékonyabban, személyre szabottabban hozzáférhessenek a számukra szükséges képességekhez, nem pedig azon, hogy a felhasználó birtokoljon minden olyan eszközt, ami rendelkezik a számára szükséges képességekkel.

Külön kell választani magát tehát a terméket (pl. képszerkesztő szoftver) és az általa biztosított képességet (pl. fotóretusálás). Ez ugyan egy absztrakt szétválasztás, azonban így érthető meg a XaaS jelentősége, és így azonosítható, hogy milyen területeken alkalmazható a XaaS modell. Ahol belátható, hogy valójában a felhasználónak csak a termék által biztosított funkcióra van szüksége (fotókat szeretne retusálni), és nem feltétlenül magára a termékre (egy hardveren telepített szoftver), ott érdemes a XaaS modellben gondolkozni. Ahol a termék teljes életciklusa során birtokolnia kell a felhasználónak a terméket, ott a XaaS valószínűleg nem életképes. Ahhoz, hogy a számunkra szükséges funkcióra szert tehessünk és használni tudjuk, nem feltétlenül érdemes tulajdonolni (fenntartani, üzemeltetni, karbantartani stb.) magát a terméket.

A XaaS szolgáltatások természetéből fakad, hogy rendszerint az interneten keresztül vehetők igénybe, ugyanis a hatékony működésükhöz olyan hálózatra van szükség, ami a potenciális felhasználók nagyrésze számára szinte bárhol és bármikor elérhető, nincsenek jelentős térbeli és időbeli korlátok. A XaaS megoldások elterjedése nagymértékben függ a digitalizáció fejlettségétől.

A XaaS modell egyik hangsúlyos piaci területe a számítástechnika (magának a XaaS-nak is ez ad létjogosultságot). Ennek három fő – egymásra épülő – területe a következő:

  1. IaaS (infrastruktúra, mint szolgáltatás): a szolgáltató csak az infrastruktúrát nyújtja szolgáltatásként. A felhasználó interneten keresztül távolról vehet igénybe különböző erőforrásokat. Nem kell neki üzemeltetnie, csak használja ezeket.
  2. PaaS (platform, mint szolgáltatás): az infrastruktúrával együtt további platform-szolgáltatásokat is kínál. Ez tehát egy fokkal komplexebb szolgáltatást nyújt, mint az IaaS.
  3. SaaS (szoftver, mint szolgáltatás): teljeskörű felhőalapú alkalmazások, szolgáltatások nyújtása. A szolgáltató kezeli a teljes alkalmazást rendszerint egy webböngészőn keresztül.

A XaaS ezeken túl értelmezhető - sőt meg is jelenik - más iparágakban is. Ilyen például a közlekedést újragondoló MaaS (Mobility as a Service), ami az utasok számára kínál olyan szolgáltatást, amiben különféle közlekedési módokhoz nyújt különböző mennyiségű és minőségű utazási jogosultságokat. Egy ilyen szolgáltatási csomag tartalmazhat például egy havi teljes árú bérletet a közösségi közlekedésre, napi P+R parkolójegyeket és városi autómegosztó szolgáltatást meghatározott leutazható km értékkel. A MaaS segítségével elviekben ösztönözhetők lennének az emberek a környezettudatosabb közlekedési módok használatára. Teljesértékű MaaS megoldások még csak korlátozottan terjedtek el a világban, talán azért, mert a legtöbb közlekedési módnál már korábban se tulajdonolták az emberek a mobilitási eszközöket, csak használták őket, bár ezt főleg külön-külön közlekedési módonként tették eddig. Ezért a MaaS az egyéni járműhasználat (parkolás, útdíj, behajtási díj stb.), járműbérlés és a közösségi járműmegosztás (személygépkocsi, kerékpár, robogó, roller stb.) szolgáltatásainak kombinálásával tudna elérni eredményeket, amikhez utána a többi hagyományos közlekedési módot is hozzá lehet kapcsolni.

A XaaS szolgáltatásoknak leggyakrabban időszakos (pl. havi) díja van. Tehát a csomagban definiált szolgáltatásoknak már nincs további költsége. Az is bevett szokás, hogyha túllépnénk valamelyik szolgáltatás csomagbeli korlátját, akkor egy külön tarfiára válthat át a szolgáltatás, és lehet tovább használni fennakadás nélkül, esetleg felajánlanak az ügyfélnek egy „nagyobb” csomagot több jogosultsággal.

Hasonló logika alapján épülnek fel a mobilszolgáltatók tarifacsomagjai is, amiben meghatározott mennyiségű lebeszélhető percdíjat, mobilinternetet és egyéb jogosultságokat (pl. korlátlan közösségi média használatot, zenehallgatást adott platformokon stb.) kínálnak. Ezeket a csomagokat úgy alakítják ki, hogy azok minél inkább lefedjék egy-egy jól körül határolható felhasználói csoport igényeit, vagy akár lehetővé teszik azt, hogy a felhasználó saját maga finomhangolja a szolgáltatási csomagot bizonyos keretek között, így biztosítva számára egyedi előnyöket. A sort folytatni lehetne még baleset-, élet- és egészségbiztosítási csomagokkal, pénzügyi szolgáltatók szolgáltatásaival stb.

Bizonyos értelemben a XaaS-hoz lehetne sorolni akár a közösségi média szolgáltatókat is, hiszen platformjaikat nem egy termékként kínálják a felhasználóknak, hanem szolgáltatásokat adnak, melyek személyre szabhatóak. Ezek folyamatosan fejlődnek, megújulnak, bővülnek. A legnagyobb különbség, hogy havidíjak fizetése helyett a felhasználók az adataikat adják oda a szolgáltatóknak, valamint reklámokat jelenítenek meg számukra.

A XaaS modellre a szórakoztatóiparban is lehet megoldásokat találni. Talán leggyakrabban a Netflixet szokták példaként felhozni, hiszen itt is különböző csomagokkal találkozunk, amiknek havi díja van, és egy csomaghoz tartozik egy sor jogosultság és korlátozás egyaránt. Minél drágább csomagot választunk, annál több jogosultságot és annál kevesebb korlátozást kapunk cserébe. Említhetnénk ennek zeneipari megfelelőjét, a Spotify-t is. Ezek a szolgáltatások rengeteg olyan felhasználót (és általuk bevételt) tudnak bevonzani a film- és zeneiparba, akik korábban nem feltétlenül vásároltak volna meg egy filmet vagy egy zenei CD-t egy áruházban.

A példákat látva a XaaS modellnek az a fő ereje, hogy a szolgáltatásokat nagyon gyorsan, könnyen – és lényeges, hogy kényelmesen – elérhetővé teszi a felhasználók számára, miközben rendszerint kedvezőbb feltételekkel is nyújtja őket, mint a hagyományos csatornák. Emiatt a felhasználók nagyobb hajlandósággal veszik igénybe ezeket.

A kedvezőbb feltételek alapvetően azért biztosíthatóak, mert a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás csak egy korlátozott termékhasználatot foglal magába, nem pedig a termék tulajdonlását. Ezáltal a termék képességei sokkal hatékonyabban és rugalmasabban használhatók ki az üzemeltetés során.

A XaaS segítségével olyan felhasználókat is be lehet vonzani egy adott piacra, akiket hagyományos modellekkel nem lehetett volna megszólítani, ezáltal olyan többletfogyasztást lehet elérni, ami hagyományos modellekben nem jött volna létre. Sőt, a XaaS akár új felhasználói igényeket is tud teremteni, ezekre aztán a saját megoldásait kínálja fel, új lehetőségeket és bevételi forrást teremtve a szolgáltatók számára – kell ennél jobb ösztönző?

chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram