Digitalizációs törekvések az arab világban

Öböl menti ökoszisztémák

Tegyünk egy érdekes kitekintést egy távoli helyszínen, nézzük meg, hol tart a digitalizáció az arab régióban! Az arab világ 22 állama Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában található és több mint 13 millió négyzetkilométeren terül el. A régióban zajló folyamatokat, trendeket, futó és tervezett projekteket, valamint összességében a térség fejlettségét vizsgálva megállapítható, hogy az utóbbi években jelentős lépések történtek nem csak a felzárkózás, hanem a világ élvonalába jutás érdekében.

A térség legfejlettebb országai az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) 6 tagja: Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia. A magas egy főre jutó GDP mellett ezekben az országokban a legmagasabb az ún. digitális gazdaság színvonala, magas az internet penetráció, az írástudó lakosság aránya és alacsony a munkanélküliség.

Érdemes mélyebben vizsgálni a digitalizációs fejlettséget, a digitális transzformáció eredményeit, valamint az ezzel összefüggő elképzeléseket.

A digitális gazdaság fejlesztése egyebek mellett elősegíti a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, javítja a produktivitást, az átláthatóságot, emellett segít a fenntarthatósági célok elérésében is.

A fenti államok mindegyike rendelkezik Nemzeti Digitális Stratégiával (NDS – National Digital Strategy). A digitális társadalom és gazdaság egyaránt kiemelt prioritást kap a dokumentumokban. Emellett az alábbiakra kívánják helyezni a fő hangsúlyt:

  • ICT infrastruktúra és szélessávú kapacitás növelése
  • e-kormányzati szolgáltatások erősítése
  • ICT oktatásban (e-learning), egészségügyben (e-health) és közlekedésben (ITS) való elterjesztése
  • Esélyegyenlőség növelése a hozzáférhetőségben (e-inclusion)
  • Alacsony jövedelmű réteg bevonása a pénzügyi szolgáltatásokba
  • Digitális kompetencia javítása, női munkavállalók magasabb arányának támogatása ICT területen
  • Kiberbiztonság fejlesztése

A GCC országok közül is kiemelkedik az Egyesült Arab Emírségek, ahol 50 évre előre tervezik a digitális startégiát. Az Emírségek víziója a Mars misszión és a 6G-n túl a megújuló energia és a mesterséges intelligencia (AI) köré összpontosul. A világon elsőként önálló minisztériumot is létrehoztak az utóbbi terület ügyeinek irányítására, azzal a szándékkal, hogy a legjobban felkészült országgá váljanak.

A digitális szolgáltatások használata összhangban áll azzal, ahogy a digitális stratégiákat, politikákat, akcióterveket a kormányzatok és vállalkozások befogadják, alkalmazni kezdik.

Az egyes szektorok digitális transzformációja következtében számos területen szemmel látható fejlődés kezdődött el. Így például sok nagyváros és kormányzat ambiciózus Smart City beruházásokat indított annak érdekében, hogy hozzáférhető és fenntartható digitális ökoszisztémát nyújtson lakosainak. Az okos városok kialakításakor a térség országai nagy előnyben vannak, mivel teljesen új városok/városrészek kialakításakor lényegesen kevesebb kompromisszum adódik a tervezés során.

Elmondható, hogy ma már nem húzhatók éles határvonalak az egyes „okos megoldások” közé, egyre nagyobb szerepe lesz a digitális ökoszisztémák kiépítésének.

Az ITS (intelligens közlekedési rendszerek) és a Smart City között is jelentős az átfedés. Az okos közlekedés a Smart City részeként számos területen lefedi az ITS megoldásait. Az arab régió országaiban ITS alá leginkább közúti jármű- és forgalomfigyelő kamerahálózat, utastájékoztatás és elektronikus jegyrendszerek/útdíjrendszerek sorolhatók.

Az ENSZ E-Government Fejlettségi Mutatója (EGDI) jól szemlélteti a GCC országokban az utóbbi időszakban, az e-kormányzati szolgáltatásokban és a kapcsolódó területekben végbement hatalmas fejlődést. Mára ez a 6 ország ebben a tekintetben is a legfejlettebbek közé emelkedett globális összehasonlításban. A Dubai Kormányzata érte el elsőként a világon, hogy 100%-ban papírmentesen működik.

A digitális ügyfélazonosítás tekintetében a vizsgált országok többsége az e-kormányzás bevezetése érdekében már a 2000-es évek első évtizedében elindította a közös alapokon nyugvó nemzeti e-azonosító programját. Az e-azonosítóra alapozott személyazonosítás a virtuális világ szolgáltatásaiba is belépőt jelent: nemcsak az állami-, hanem a piaci szolgáltatások területén is. A legtöbb ország mindezekhez kiegészítő szolgáltatásokat is társít: biometrikus azonosítás, e-tárca a dokumentum-tároláshoz, elektronikus fizetés, COVID-igazolvány, mobilapp.

A fintech megoldások kapcsán az látható, hogy jelentős potenciál van még az elektronikus átállásban. Ebben nagy szerepet játszik a készpénz iránti kulturális elfogultság, Az alacsony részvételi arány teret enged a mobilszámlák és a mobilfizetés felfutásában, viszont a helyi szabályozási rendszereket, adatbázisokat átjárhatóvá kell tenni a rendszerek működéséhez. Sok pilot projekt már megvalósult, egységes rendszer ugyanakkor még nincs, így a rendszerek integrációja még nyitott terület.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a GCC országok fejlettségi szintjén a „sztenderd” igények helyett egyre inkább specializált, magas hozzáadott értékű, a rendszereket összekapcsoló, a mesterséges intelligencia (AI), a Big Data és a digitális ökoszisztémák adta lehetőségeket is kiaknázó tudás és szolgáltatások átadására lesz igény – ezáltal óriási lehetőség nyílik a szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak és szakembereknek egyaránt, ha még eddig nem tettük, most mindenképpen érdemes feltenni a régiót a virtuális térképünkre!

ÜZENJEN NEKÜNK

chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram