Tervezzünk a jövőre!

Mit jelent a közlekedési jegyrendszer a XXI. században?

Az utóbbi években gyors fejlődésnek indult az online értékesítés a teljes értékesítési szegmensen belül. Ezt az eleve gyors felfutást a COVID-19 pandémia egyik napról a másikra még meredekebb pályára állította. Ez a határozott trend a közösségi közlekedés elektronikus jegyrendszereit és szolgáltatásait se kerülte el.

A COVID-19 rávilágított arra, hogy nagyon gyorsan el lehet veszíteni sok ügyfelet, akiket utána sokkal nehezebb visszaszerezni, mivel megváltoznak az igényeik. Nemzetközi szinten – de idehaza is – találunk rá példát, hogy a közösségi közlekedés utasszámai nem tértek vissza a pandémiát megelőző szintre. Így a közlekedési szolgáltatóknak most különösen fontos, hogy újragondolják szolgáltatásaikat.

A nemzetközi szinten fejlődő elektronikus jegyrendszerek napjainkban egyre inkább terjeszkednek saját korábbi területükön kívülre. Már nem állnak meg pusztán a közösségi közlekedési jegyek kezelésénél, hanem igyekeznek az alapszolgáltatásukhoz minél több értéknövelő szolgáltatást illeszteni. Ezzel azt a célt kívánják elérni, hogy vonzóbb és versenyképesebb legyen a közösségi közlekedés, növekedjen az ügyfélszám, és minél több szolgáltatást vegyenek igénybe.

Már nem csak az a cél, hogy az utas az utazása legelejétől a legvégéig támogatást kapjon menetrendekkel, díjszabási adatokkal, utastájékoztatással, multimodális utazástervezéssel, elektronikus fizetési megoldásokkal, valós idejű forgalmi információkkal. Ezek egyre több jegyrendszernél már alapvető funkciónak számítanak. Az új irány az, hogy az utas folyamatosan és személyre szabottan kapjon információkat, nemcsak az utazásról, hanem akár az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokról is. Mint a legtöbb ügyfélnek, az utasoknak is vannak látens igényei, a legkorszerűbb elektronikus jegyrendszerek erre is megpróbálnak reagálni.

Mára már az utasok egyértelmű igénye az, hogy az elektronikus jegyrendszer egy olyan könnyen és egyszerűen igénybevehető megoldás legyen, ami a mindennapi élethelyzetekhez ad gyors és hatékony támogatást. Sok esetben az elektronikus jegytől már azt várják el a felhasználók, hogy az önálló, szigetszerű megoldások helyett egy komplex digitális szolgáltatási ökoszisztéma részeként működjön. Az utasok ma már nem buszjegyet akarnak venni, hanem gyorsan és egyszerűen szeretnének eljutni A-ból B-be. Sok esetben már nem is a helyváltoztatás a cél, sokkal inkább az, hogy pihenni, kikapcsolódni akarnak, be akarnak vásárolni, ma már ezekhez a mindennapi célokhoz, élethelyzetekhez kell megoldásokat biztosítani.

Az élenjáró elektronikus jegyrendszerekben számos funkció jelent meg, amiknek valójában az az elsődleges célja, hogy ügyfeleket hozzon, és fogyasztást generáljon úgy, hogy közben fenntartják az érdeklődést, és jelentősen növelik a felhasználói élményt. Ilyenek például a különféle ösztönző rendszerek, felhasználói fiók alapú működés (szemben a korábbi utasmédia alapú működéssel), fejlettebb fizetési módok a járműveken, folyamatos interakciók az utassal, személyre szabott kedvezmények/ajánlatok, díjplafonok, automatikus díjszabás optimalizálás utazás közben, valamint a játékosítás módszere (gamification), mint például a személyes karbonlábnyom nyomon követés, kihívások teljesítése, adott feltételeknek megfelelő utazási szokások jutalmazása (pl. gyakori utazások jutalmazása).

E szolgáltatások megvalósításához új technológiákra és szerteágazó integrációkra van szükség, miközben számos partnerrel és szervezettel kell együttműködni. Az alkalmazott technológiákra, mint eszközökre kell tekinteni, tehát nem azért épít egyik vagy másik technológiára egy jegyrendszer, mert éppen az a trendi, hanem azért, mert az a leghatékonyabb. A különféle jegyrendszerek egymással is versenyeznek a nemzetközi színtéren, ami kedvező hatással van a különféle technológiák „megmérettetésére”. Számos példa van rá, hogy egy adott területen (városban vagy régióban) több különböző közlekedési jegyrendszer is nyújt szolgáltatásokat.

Az egymással versengő sikeres megoldásokban egy közös pont fedezhető fel, ez pedig a mobilizáció, a különféle okostelefonokon elérhető megoldások. Mára már nem csak fizetünk a mobilunkon, nem csak a közösségi médiát fogyasztjuk, ezek az okos eszközök kiválóan képesek támogatni a mindennapjainkat.

A jövőben a közlekedési jegyrendszerek egyre nagyobb mértékben támaszkodhatnak majd az okostelefonok képességeire (QR- ill. egyéb vonalkód-olvasás, GPS, Wifi, Bluetooth, gyorsulásérzékelő, cellainformáció stb.). Az egyik előremutató technológia – melynek széleskörű elterjedése eddig még nem következett be – a Bluetooth beacon alapú jegykezelés. Ennek fő előnye, hogy nincs szükség se a járműveken, se az állomásokon költséges érvényesítő berendezésekre vagy fedélzeti eszközökre, csak az úgynevezett beacon-ökre, amiknek nagyságrenddel kisebb a bekerülési költsége, a telepítési ideje, a hely- és energiaszükséglete, továbbá növekszik az ellenőrzés hatékonysága. Az utas a saját mobiltelefonján telepített alkalmazással „check-ol be”. Ez úgy történik, hogy az alkalmazás érzékeli a beacon által sugárzott jelet, annak hatókörén belül. Ennek a hatókörnek a kiterjedése beszabályozható, a technológia erre alkalmas. A beacon-nel sugárzott jellel pedig gyakorlatilag egy hasonló azonosítót lehet eljuttatni az utas alkalmazására, mint amikor az utas egy QR kódot olvas be felszálláskor. A kapott azonosító az adott belépési pontot (metrókapu, jármű, peron stb.) azonosítja, ahol az utas belépni/felszállni szándékozik. A rendszer a kód beolvasása után automatikusan végzi el előre meghatározott logika alapján a díjtermék(ek) érvényesítését/felhasználását.

A beacon alapú megoldás az alapja lehet teljesen újfajta díjszabásoknak is, mint pl. a megtett úttal arányos fizetésnek, hiszen segítségével nem csak az utazás megkezdése (a belépés) rögzíthető, hanem az utazás vége (a kilépés) is. Ráadásul ez az azonosítási folyamat nagymértékben automatizálható, ami jelentős kényelmet nyújt az utasoknak. A beacon segítségével pontosabban lehet rögzíteni az igénybe vett szolgáltatások mértékét, így az érte fizetendő díj is kialakítható úgy, amit az utasok igazságosabbnak érzékelnek, tehát növeli a felhasználói élményt. Ez pedig még tovább növelheti a közösségi közlekedés elfogadottságát.

A nemzetközi jógyakorlatokat, a trendeket, de leginkább a felhasználók elvárásait szem előtt tartva talán akkor járunk el a legjobban, ha az elektronikus fizetések világában bekövetkezett átalakulást ültetjük át a jegyrendszerek evolúciójába is. Az elektronikus fizetési megoldásokban előbb a kártyák költöztek a mobilba és elkezdtünk „mobillal fizetni”, ma pedig már a kártyák nélküli instant payment korszak berobbanását látjuk, ahol már nem mobillal fizetünk, hanem tényleg mobilfizetünk. Ezeknél a korszerű megoldásoknál egyre komplexebb digitális szolgáltatási ökoszisztémák jönnek velünk szemben az okostelefonunkon keresztül, akár olyan innovációkkal is találkozhatunk amikor PET palackokkal is tudunk utazni vagy akár azzal is támogathatjuk a közösségünk fenntarthatóságát, hogy az autónkból átülve a közösségi közlekedést vesszük igénybe kisebb karbon lábnyomot hagyva magunk után!

Forrás:

EOS.UPTRADE

Masabi

VIX

Systra

Vesputi 

Fairtiq 

Flowbird

Nagarro

Thales 

Indra

chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram